Ⅰ.Mi az a roncsolásmentes tesztelés?
Általánosságban elmondható, hogy a roncsolásmentes vizsgálat a hang, a fény, az elektromosság és a mágnesesség jellemzőit használja fel az anyag felületén lévő felületközeli vagy belső hibák helyének, méretének, mennyiségének, jellegének és egyéb kapcsolódó információknak az észlelésére anélkül, hogy az anyag károsodna. .A roncsolásmentes vizsgálat célja az anyagok műszaki állapotának kimutatása, beleértve azt is, hogy minősítettek-e vagy hátralévő élettartammal rendelkeznek-e, anélkül, hogy ez befolyásolná az anyagok jövőbeli teljesítményét. A szokásos roncsolásmentes vizsgálati módszerek közé tartozik az ultrahangos, az elektromágneses és a mágneses vizsgálat részecsketeszt, amelyek közül az ultrahangos teszt az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer.
Ⅱ. Öt általános roncsolásmentes vizsgálati módszer:
1.Ultrahangos teszt meghatározása
Az ultrahangos teszt egy olyan módszer, amely az ultrahanghullámok jellemzőit használja az anyagokban való terjedésre és visszaverődésre, hogy észlelje az anyagok belső hibáit vagy idegen tárgyakat. Különböző hibákat képes észlelni, mint pl. repedések, pórusok, zárványok, lazaság stb. Az ultrahangos hibaészlelés különféle anyagokhoz alkalmas, és képes az anyagok vastagságának kimutatására is, mint például fémek, nem fémek, kompozit anyagok stb. a roncsolásmentes vizsgálatok egyik leggyakrabban használt módszere.
Miért alkalmasabbak a vastag acéllemezek, a vastag falú csövek és a nagy átmérőjű körrudak az UT vizsgálatra?
① Ha az anyag vastagsága nagy, a belső hibák, például pórusok és repedések lehetősége ennek megfelelően megnő.
② A kovácsolt anyagokat kovácsolási eljárással állítják elő, amely hibákat, például pórusokat, zárványokat és repedéseket okozhat az anyagon belül.
③ A vastag falú csöveket és a nagy átmérőjű körrudakat általában igényes mérnöki szerkezetekben vagy nagy igénybevételnek kitett helyzetekben használják. Az UT teszt mélyen behatol az anyagba, és megtalálhatja az esetleges belső hibákat, például repedéseket, zárványokat stb., ami döntő fontosságú a szerkezet integritásának és biztonságának biztosításában.
2. PENETRANT TEST definíciója
Az UT teszt és a PT teszt alkalmazható forgatókönyvei
Az UT teszt alkalmas az anyagok belső hibáinak, például pórusok, zárványok, repedések stb. kimutatására. Az UT teszt ultrahanghullámok kibocsátásával és visszavert jelek vételével képes áthatolni az anyag vastagságán és kimutatni az anyagon belüli hibákat.
A PT-teszt alkalmas anyagok felületi hibáinak kimutatására, mint például pórusok, zárványok, repedések stb. A PT-teszt a folyadék felületi repedésekbe vagy hibákba való behatolásán alapul, és színelőhívót használ a hibák helyének és alakjának megjelenítésére.
Az UT tesztnek és a PT tesztnek megvannak a maga előnyei és hátrányai a gyakorlati alkalmazásokban. A jobb vizsgálati eredmények elérése érdekében válassza ki a megfelelő vizsgálati módszert a különböző vizsgálati igényeknek és anyagjellemzőknek megfelelően.
3. Örvényáram teszt
(1) Bevezetés az ET tesztbe
Az ET Test az elektromágneses indukció elvét használja, hogy a váltóáramú teszttekercset a vezető munkadarab közelébe hozza, hogy örvényáramot generáljon. Az örvényáramok változásai alapján a munkadarab tulajdonságaira és állapotára lehet következtetni.
(2) Az ET teszt előnyei
Az ET teszt nem igényel érintkezést a munkadarabbal vagy közeggel, az észlelési sebesség nagyon gyors, és nem fémes anyagokat is tesztelhet, amelyek örvényáramot okozhatnak, például grafitot.
(3) Az ET-teszt korlátai
Csak a vezetőképes anyagok felületi hibáit képes észlelni. Ha átmenő típusú tekercset használunk ET-hez, lehetetlen meghatározni a hiba konkrét helyét a kerületen.
(4) Költségek és hasznok
Az ET Test egyszerű berendezéssel és viszonylag könnyen kezelhető. Nem igényel bonyolult képzést, és gyorsan elvégezheti a valós idejű tesztelést a helyszínen.
A PT teszt alapelve: az alkatrész felületének fluoreszcens festékkel vagy színes festékkel való bevonása után a penetráns kapilláris hatás alatt behatol a felületi nyíláshibákba; az alkatrész felületén lévő felesleges penetráns eltávolítása után az alkatrész lehet Vigyen fel előhívót a felületre. Hasonlóképpen, a kapilláris hatására az előhívó magához vonzza a hibában visszamaradt penetránst, és a penetráns visszaszivárog az előhívóba. Egy bizonyos fényforrás (ultraibolya vagy fehér fény) mellett megjelennek a penetráns nyomai a hibánál. , (sárga-zöld fluoreszcencia vagy élénkvörös), ezáltal kimutatható a hibák morfológiája és eloszlása.
4. Mágneses részecskevizsgálat
A mágneses részecskék tesztelése" egy általánosan használt roncsolásmentes vizsgálati módszer vezető anyagok felületi és felületközeli hibáinak kimutatására, különösen repedések kimutatására. A mágneses részecskék mágneses mezőkre adott egyedi reakcióján alapul, lehetővé téve a felszín alatti hibák.
5.RADIOGRAFIAI TESZT
(1) Bevezetés az RT tesztbe
A röntgensugarak rendkívül magas frekvenciájú, rendkívül rövid hullámhosszúságú és nagy energiájú elektromágneses hullámok. Képesek áthatolni olyan tárgyakon, amelyeken látható fény nem tud áthatolni, és a behatolási folyamat során összetett reakciókon mennek keresztül anyagokkal.
(2) Az RT teszt előnyei
Az RT Test felhasználható az anyagok belső hibáinak, például pórusok, zárványrepedések stb. kimutatására, valamint felhasználható az anyagok szerkezeti integritásának és belső minőségének értékelésére is.
(3) Az RT teszt elve
Az RT teszt röntgensugárzás kibocsátásával és visszavert jelek fogadásával észleli az anyagon belüli hibákat. Vastagabb anyagok esetén az UT teszt hatékony eszköz.
(4) Az RT teszt korlátai
Az RT tesztnek vannak bizonyos korlátai. A röntgensugárzás hullámhossza és energiajellemzői miatt nem tud áthatolni bizonyos anyagokon, mint például az ólom, a vas, a rozsdamentes acél stb.
Feladás időpontja: 2024.04.12