Amikor rozsdamentes acél (SS) minőséget választ alkalmazásához vagy prototípusához, elengedhetetlen mérlegelni, hogy szükség van-e mágneses tulajdonságokra. A megalapozott döntés meghozatalához fontos megragadni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy rozsdamentes acélfajta mágneses-e vagy sem.
A rozsdamentes acélok kiváló korrózióállóságukról híres vasalapú ötvözetek. Különféle típusú rozsdamentes acélok léteznek, az elsődleges kategóriák az ausztenites (pl. 304H20RW, 304F10250X010SL) és a ferrites (általában használt autóipari alkalmazásokban, konyhai eszközökben és ipari berendezésekben). Ezek a kategóriák eltérő kémiai összetételűek, ami eltérő mágneses viselkedést eredményez. A ferrites rozsdamentes acélok általában mágnesesek, míg az ausztenites rozsdamentes acélok nem. A ferrites rozsdamentes acél mágnesessége két kulcsfontosságú tényezőből adódik: a magas vastartalomból és a mögöttes szerkezeti elrendezésből.
Átmenet a nem mágneses fázisról a mágneses fázisra a rozsdamentes acélban
Mindkét304és 316 rozsdamentes acél az ausztenites kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy lehűléskor a vas megtartja ausztenit (gammavas) formáját, egy nem mágneses fázist. A szilárd vas különböző fázisai különböző kristályszerkezeteknek felelnek meg. Néhány más acélötvözetben ez a magas hőmérsékletű vasfázis a hűtés során mágneses fázissá alakul. Azonban a nikkel jelenléte a rozsdamentes acélötvözetekben megakadályozza ezt a fázisátalakulást, amikor az ötvözet szobahőmérsékletre hűl. Ennek eredményeként a rozsdamentes acél valamivel nagyobb mágneses szuszceptiót mutat, mint a teljesen nem mágneses anyagok, bár még mindig jóval alatta marad a tipikusan mágnesesnek tekintett értékeknek.
Fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül számíthat arra, hogy ilyen alacsony mágneses szuszceptiót mér minden 304-es vagy 316-os rozsdamentes acéldarabon, amellyel találkozik. Bármilyen folyamat, amely képes megváltoztatni a rozsdamentes acél kristályszerkezetét, az ausztenitnek a vas ferromágneses martenzitté vagy ferritjévé történő átalakulását okozhatja. Ilyen eljárások közé tartozik a hideg megmunkálás és a hegesztés. Ezenkívül az ausztenit alacsonyabb hőmérsékleten spontán átalakulhat martenzitté. A bonyolultság növelése érdekében ezen ötvözetek mágneses tulajdonságait összetételük befolyásolja. Még a nikkel- és krómtartalom megengedett eltérési tartományán belül is észrevehető különbségek figyelhetők meg egy adott ötvözet mágneses tulajdonságaiban.
Gyakorlati szempontok a rozsdamentes acél részecskék eltávolításához
Mind a 304, mind a316 rozsdamentes acélparamágneses jellemzőket mutatnak. Következésképpen a kis részecskék, például a körülbelül 0,1-3 mm átmérőjű gömbök a termékáramban stratégiailag elhelyezett erős mágneses szeparátorok felé húzhatók. Súlyuktól és – ami még fontosabb – a mágneses vonzás erősségéhez viszonyított súlyuktól függően ezek az apró részecskék a gyártási folyamat során a mágnesekhez tapadnak.
Ezt követően ezek a részecskék hatékonyan eltávolíthatók a rutin mágneses tisztítási műveletek során. Gyakorlati megfigyeléseink alapján azt találtuk, hogy 304 rozsdamentes acél részecske nagyobb valószínűséggel marad vissza az áramlásban, mint 316 rozsdamentes acél részecske. Ez elsősorban a 304-es rozsdamentes acél valamivel magasabb mágneses jellegének tulajdonítható, ami miatt jobban reagál a mágneses elválasztási technikákra.
Feladás időpontja: 2023.09.18